Emlékek

Reggel kiugrottam az ágyamból mivel egész este az izgalomtól nem tudtam aludni. Oda ültem a géphez hátha írtak valamit a táncról bár tudtam hogy még a jelentkezés sem járt le úgyhogy biztos hogy nem írta de a biztonság kedvéért de sajnos nem írtak. Le futottam reggelezni.

-Sziasztok jó reggelt. Hogy aludtatok?

-Szia kicsim jól de neked mitől van ilyen jó kedved?

-Hát csak élvezem az életet. Miért nem lehet?

-Oké nyugodtan ha már ilyen boldog vagy rendet rakhatnál a szobádba és a fényképek közt is.

-Ki én? Boldog? De hogy vagyok boldog.

-Oké akkor szomorúan is rendet rakhatsz.

-Na jó oké ,de most utoljára.-Mondtam nevetve.

-Azt nem hiszem.

Felmentem mikor megcsörrent a mobilom.

-Szia Stell sajnálom.-Szólt bele egy hang először nem ismertem fel de aztán leesett Jake volt az abban a pillanatban letettem a mobilom.

Neki láttam a fotókat rendezgetni mikor  kezemben ragadt egy kép én és Jake voltunk rajta. Hosszú perceken keresztül néztem és egyre elevenedtek fel bennem az emlékek. Hirtelen jó érzés fogott el egy pillanatra de ahogy jött úgy ment helyére csak fájdalom hatolt a fájdalomból pedig könnyek alakultak. Hiányzott Jake de nem bocsáthatok meg neki hisz megcsalt. Gyorsan tovább tettem a fényképet. Londoni nyaralásunkról is találtam képeket itt ismertem meg Netty-t könnyes szemel néztem végig bár ezek most öröm könnyek volt. A képen hárman voltunk én, Netty és még akkor barátnőm aki Doniya csoda hogy még emlékszem a a nevére de már rég nem beszéltünk. Megint csöngött a mobilom.

-Szia Stell hallgass meg.-Megint Jake volt már elegem volt belőle.

-Oké de csak azért hallgatlak meg mert kíváncsi vagyok mi a kifogásod.

-Charlotte csak egy barátom.

-Aham, egy barát?-Kérdeztem flegmán.

-Igen és ő csókolt meg én nem akartam.

-Aham így most már minden érthető.-Feleltem gúnyosan.-Szia Jake hívj ha van elfogható kifogás.

Abban a pillanatban lenyomtam.

Folytattam a pakolást találtam egy videót amin a 4.-ben rendezett színelőadás volt rajta Romeo és Júlia én játszottam Júliát és persze Jake játszotta Romeót. Emlékszem az előadás végén azt mondták hogy én és Jake össze illünk és nagyon jól eljátszottuk. Akkor kezdtünk közel kerülni egymáshoz. Igazat bevallva nagyon hiányzik. Beraktam a videólejátszóba csak a nosztalgia kedvérért. Olyan elbűvölően aranyos voltam nem akarok nagyképű lenni de szerintem jól is játszottam na jó ez már tényleg nagyképűség de nem tudom megtagadni az igazat és Jake is nagyon helyes volt.Mikor vége lett a videónak rá pillantottam az órára enyhe sokk kapott el mivel 5 perc múlva kezdődik az edzésem és az edzőm utálja ha kések. Szaladtam össze pakolni a cuccom. Rohantam le a lépcsőn.

-Anya,anya,anya,anya szaladok fociedzésre.-Igen hát focizok tudom egy táncoshoz nem nagyon illik de szeretem volna Hip-Hop,Tectkonik mellet egy másfajta sportot is. Mikor oda értem a csarnokba már élkezdődőt az edzés szaladtam átöltözni. Komolyan ilyen gyorsan még nem öltöztem át sosem. Futottam ki a pályára próbáltam észre vehetetten lenni.

-Hé Summers miért késtél már megint.- Szólalt meg ez edzőm a hátam mögött.

-Hát sajnálom de nem néztem az órát és elfeledkeztem az edzésről.

-Ez olyan kifogás volt mint ha azt mondanád a tanárnak hogy megette a kutya a leckédet de nem baj el fogadom. Most menj melegíts be.

-Köszönöm és nem fogok többet késni.

Egy jó pár pályakör, 11-esek után fáradtan ténferegtem be az öltözőbe.

-Hé Stella jössz a hétvégi meccsre?- Kérdezte Miley.

-Hát igazat bevallva nem érek rá sajnos amúgy is biztos nem tenne be Mr.Little biztos nem tenne be játszani.-Bár nem az igazat mondtam hisz ráértem volna csak egyszerűen nincs kedvem leégetni magam. Hazafelé tartva azon gondolkodtam hogy vajon mit fogok csinálni ha esetleg megnyerem a pályázatot csak úgy elfogok költözni mindent itt hagyva bár olyan sok minden nem fog hiányozni csak Lucy és a családom fog de ők nagyon. Mikor haza értem rögtön az ágyamba hullottam és már aludtam is.

Egyszer fent egyszer lent

Hajnali 9 órakor csöngött a rádió szerencsére most egy normális zene szól. Kiugrottam az ágyamból gyorsan magamra kaptam valamit. Lerohantam reggelizni bekaptam egy sonkás szendvicset.Rohantam is át Lucy-hoz mivel csak a szomszédban lakot ezért nem kellet olyan sokat futnom. Bekopogtam és rögtön ajtót is nyitott Lucy anyukája.
-Csókolom Lucy-t keresem.
-Szia Stella, Lucy még szerintem aluszik.
-Oké felmegyek és megvárom míg felébred.
Felrohantam be törtem a szobájába.
-LUCY, LUCY  ébredj! Hasadra süt a nap!
-Stell mit keresel itt hajnali fél 10-kor?
-Ébredj mivel van egy pályázat amire be nevezek és segítened kell.
-Oké, oké csak milyen pályázat?-Kérdezte fél álomban.
- Egy táncos és hogy ha szerencsém van megnyerem és felvesznek Londonba az egyik legjobb tánciskolában.
-Fú, komolyan de jó lenne a One Direction is Londonban lakik.
-Jó de engem az legkevésbé ez érdekel. Na, öltözz és gyere mert még be kell vásárolnunk.
-Vásárlás?? Öt perc és kész vagyok.-Csillant fel Lucy szeme.
-Oké én lent várlak.
Lementem és Lucy-nek igaza volt kevesebb mint öt perc alatt kész lett.

Mentünk vásárolni csak nem húsz üzletet végig jártunk és ötven ruhát felpróbáltunk de egyik sem volt tökéletes erre az alkalomra mikor meglakat a szemem egy szoknyán és egy pólón rögtön belé szerettem felpróbáltam és mintha rámöntötték volna. Rögtön megvettem és indultunk hazafelé megcsinálni a táncot mikor a kedvenc pizzázom mellet mentünk el benéztem és egy enyhe szívroham kapott el utána egész testemet bejárta a düh mivel Jake volt ott és egy csajjal csókolózott mikor felismertem a csaj még egy szívroham kapott el mert az a csaj nem más volt mint  Charlotte aki egy francia csere diák volt szőke volt és szép de nem gondoltam volna hogy Jake megcsal engem miatta. Berontottam a pizzázóba oda rohantam az asztalukhoz.

-Tényleg Jake komolyan? Legalább élvezed? 

-Stell ez nem az amire gondolsz.

-Tényleg akkor mi?

-Hát csak barátkozunk.

-Aham, szóval csak barátkoztok tudod én nem így szoktam barátozni. 

-Il est qui?-Kérdezte Charlotte.

-Megmondom én hogy kivagyok a volt barátnőd.

-Ne, Stell szeretlek.

-Gondoltál volna erre akkor amikor Charlotte-al smároltál.

Ez a mondta végén leöntöttem Cola-val és elviharoztam.Haza felé út elég egyhangúra sikerült. Mikor Lucy-val haza értünk akkor már a sírás küszöbén voltam de nem akartam gyengének mutatni magamat. Felmentünk a szobába készítettem a kamerát meg gyakoroltam a tánclépéseket.

-Biztos vagy benne hogy megtudod csinálni ilyen állapotban?-Kérdezte Lucy.

-Igen nem fogok összeomlani és magamba zárkózni egy fiú miatt aki megcsalt.-Bár tudtam hogy ez hazugság hisz Jake tökéletes volt és megbíztam benne erre ilyen csúnyán hátba döf.

-Oké hát akkor rajta. Forog a kamera.

Elkezdtem táncolni és nagyon élveztem mintha a tánc átjárta volna a testem és mindent elfejtettem, kizártam a külvilágot és csak a táncra gondoltam. Jake is kiment a fejemből. Mikor végeztem feltettük a gépre a videót   kicsit megvágtuk  és kész is volt egyszerűen fantasztikus lett  éreztem hogy én fogok nyerni persze nem akartam elszállni magamtól. Beküldtem a meg adott e-mail címre és most már csak várnom kell. Lucy mér haza ment mert anyukája hívta így én is lefeküdtem olvastam egy kicsit nem tudom menyit mert elkapott az álom közben.

Hír

Szombat reggel 7:30-kor megszólal a rádió mivel elfejtettem tegnap kikapcsolni "nagy szerencsétlenségemre" pont One Direction szólt megint már vagy 3 napja mindig erre kelek. Rácsaptam a rádióra hogy végre elhallgasson pont úgy mint a filmekben csak az volt a baj hogy nem hallgatott el ezért megfogtam és neki dobtam a szobám falának bár elhallgatott de szét is törtem ebben a hónapban a harmadik órámat tettem így tönkre. Nagy nehezen kikeltem az ágyamból és levánszorogtam a nappaliba oda ültem a gép elé hogy egy kicsit fel nézek a twitter-re de mikor már be kapcsolt a gép hallottam le jönni Lindát a húgomat.
-Stella hadd üljek oda fontos üzenetet kell küldenem.
-Én is csak most ültem ide amúgy is mit keresel lent ilyen korán feküdj vissza!
-Csak közölném hogy a te rádiód ébresztett fel! - Ezzel a mondattal mérgesen vissza ment a szobájába. Mikor már éppen a gépel elé akartam ülni megszólalt a mobilom. Jake hívott végre valami jó bár nem tudom miért hív ilyen korán.
-Szia Jake.
-Szia Stell képzeld ma nincs edzésem és arra gondoltam hogy nem eszünk meg egy fagyit.
-De persze úgy is rég láttalak. Mikor találkozunk?
-Egykor jó?
-Aha, mennem kell. Szeretlek.
-Én is mindennél jobban.
Kilenckor anyu is lejött. Mióta apuval elváltak anyu mindig ilyen későn kell mivel késő estéig zokog az ágyában bár nem mutatja előttünk hogy hiányzik neki apu de én tudom. Anyu és apu már egy éve elváltak nagyon ritkán látom aput.
-Jó reggelt kicsim. -szólt anyu még fáradtan.
-Jó reggelt anyu.
Reggeli után fölszaladtam felöltözni. Mikor hallottam hogy anyu kiabál.
-Stella gyere csak le beszédem van veled!
Nem szeretem ha ezt mondja tudom hogy bajba vagyok de vajon már megint miért. Le szaladtam hogy gyorsan túl legyünk rajta.
-Stella megjött a telefon számla.Hogy tudsz ennyit beszélni? Könnyebb lenne ha találkoznátok nem pedig telefonon beszélnétek.
-De anyu olyan sok csak nem lehet hisz  csak a hónapban pár percet telefonáltam Lucy-vel.-Bár tudtam hogy nem csak párperc volt.
-Tényleg csak párpercet? Tudod utána telefonáltam és azt mondák hogy hétfőn egy órát beszéltetek.
-Oké de akkor sürgős vészhelyzet volt.
-Tényleg és mi volt az a sürgős vészhelyzet amit fél órával később  nem tudtok megbeszélni?
-Hát öhm.. azt nem mondhatom el.
-Oké akkor ez estben kérem a telefonodat elkobzóm  két hétre.
-Mi??? Nee!!
-De add ide most!
-Oké tessék itt van.-De jó ez a nap egy jobb és jobb elveszik a telefonomat már csak Jake tudna megvigasztalni. Szerencse hamarosan egy óra úgy hogy készülődök. Felvettem a kedvenc pólómat és rövid nadrágom és indultam is a cukrászdába ahova mindig járni szoktunk hisz ott adják a városban a legfinomabb fagyit. Jake már ott várt engem olyan helyes volt.
-Szia Jake hiányoztál.
-Szia szerelmem te is nekem és gyönyörű vagy. Utána adott egy gyengéd csókot a számra.
-Te tudod hogy kell bókolni egy lánynak ezért szeretlek nagyon.
-Gyere együnk egy fagyit én fizetem.
-Oké én egy csokit kérek.
-Oké kapsz csoki-vaníliásat.
-Héé, felakarsz hizlalni?
-De hogy de ha elhíznál akkor is tökéletes lennél.
-Ohh, szeretlek.
Mi után rendeltünk fagyit elmentünk egyet sétálni. Miközben sétáltunk mindent elfelejtettem az egész szörnyű délelőttömet.Vagy három óráig kóboroltunk a város mikor azt vettem észre hogy a házunknál vagyunk.
-Nem akarom hogy véget érjen ez a nap. Nagyon élveztem.
-Én sem de muszáj.Szeretlek.
-Én is. -Oda hajolt és megcsókolt utána elköszöntünk egymástól. Be mentem leültem a gép elé láttam hogy a legjobb barátnőm irt Lucy:
Szia Stell ma hívtalak de lusta voltál felvenni.
Vissza írtam neki hogy elkobozták a telefonomat ezért nem tudtam felvenni. Utána rá írtam a másik barátnőmre Netty-re aki Londonban lakik ő megért engem mindenben és meghallgat.
Netty olyan hírt mesélt amitől elakadt a szavam azt mondta hogy van egy pályázat amire bárhonnan  nevezni lehet csak e-mailben el kell küldeni egy felvételt amin mi táncolunk és a legjobb táncost felveszik Londonba az egyik legjobb tánciskolába. Bár tudtam hogy nincs esélyem de mindig is erről álmodtam és eldöntöttem hogy holnap megcsinálom a felvételt és benevezek hátha szerencsém lesz. Úgyhogy hamar lefeküdtem bár az izgalom miatt nehezen tudtam elaludni.

Szereplők

Ez én vagyok Stella Summers (Stell). Rólam elég annyit tudni hogy 17 éves vagyok Amerika egy kis városában lakok Pennsylvania-ban és imádok táncolni ez az életemet nagyban fogja befolyásolni. Minden napi elfoglaltságom hogy hülyeségeket csinálok a legjobb barátnőmmel Lucy-vel. Azt még hozzá kell teni hogy az az álmom hogy táncos legyek.

   Ő a legjobb barátnőm Lucy Conat. Olyan örült mint én. Ő is mint én 17 éves. Majdnem mindenben egyet értünk egyet kivéve azt hogy ő rajong a One Direction-ért és én meg nem. Mindent együtt szoktunk csinálni, általában miatta van egekben a telefonszámlám. Lucy imád rajzolni amihez hozzá tenném hogy nagyon jól tud.

 Ő Jake Damber (17). Ő a barátom és imádom, persze ő a kosárcsapat kapitánya. Mindig meg tud lepni valamivel. Bármit meg tenne értem és persze én is érte. Nagyon jól kosarazik már majdnem leigazolták a felnőttekhez.                         

 Netty Kamer (17). Ő egy barátnőm Londonból. Nagyon jó fej csak az a baj hogy keveset tudunk találkozni ,de ez majd megváltozik. Bármiben tudok rá számítani és nagyon jó hallgatóság. Ő is imádja a On Directiont.

Ő a húgom Linda Summers (16). Bár egy kicsit se hasonlítunk egymásra még az ízlésünk is teljesen más. Általában ha összezárnak minket egy szobába mindig veszekedés tör ki  köztünk. De ha jó napja van ő tudd lenni a világon a legjobb húg aki sose köp be anyának és ezért nagyon szeretem.

One Direction gondolom őket nem kell bemutatnom ,de aki nem ismerné őket Harry Styles (17) Niall Horan (17) Liam Payne (18)  Zayn Malik (18) Louis Tomlinson (20). Londonban találkozok majd velük.